2008. november 6., csütörtök

2008. november 4., kedd

TheMap - NightmareScenario

Csak nem tudtam megállni, hogy ne szórakozzak az RCP ElectorMapjével - ezt sikerült kihoznom:





Ugyan utálok jósolgatni, de szerintem az lesz, hogy (...) Hmm. Mégsem. Tényleg utálok jósolgatni. Megtartom magamnak :P

2008. november 3., hétfő

Meghalt Obama nagyanyja

Egy nappal a választás előtt meghalt Madelyn Dunham(86), Obama nagymamája

Goddam America

Így nézett volna ki a republikánus kampány, ha McCain hagyta volna, hogy volt pásztorával támadják Obamát. Más megfogalmazásban, ha McCain hagyta volna, hogy kijátszák a faji kártyát.

Ezeket a kampányfilmeket McCaintől független politikai akció csoportok készítették, illetve - legelesőt, és egyben legfrissebbet - a (pennsylvaniai) republikánus párt.




Our Country Deserves Better PAC




Freedom Defense Fund, Michigan




És, ismétlem, csak McCainnek lehet köszönni, hogy a kampány nem fajult el odáig, hogy ez legyen a fő téma. Palin például nagyon szivesen kihasználta volna ezt, jobb nem bele gondolni, milyen következményekkel.

politifact onfire

A Politifact 2007 nyara óta vizsgálja az elnökjelöltek kijelentéseinek és vádaskodásainak igazságtartalmát, a legnagyobb ökörségeket pants-on-fire díjjal jutalmazva a Truth-O-Meter skálán.

Most csinaltak egy kis összeállítást a tapasztaltakról, és kedvenc pants-on-fire dijazottaikról.

A viccesek mellett, mint dr Biden diagnózisa, hogy Bush agyhalott, ott vannak az emailekben terjedt klasszikusok: Obama titokban moszlim, radikális iszlám iskolába járt, és a koránra tenné le az elnöki esküt. Vagy Hillary "I remember landing under sniper fire" Clinton Boszniában.

2007 augusztus 22 óta 49 kijelentés érte el a pants-on-fire szintet, ez az összes ítélet 6%-a. Obama kétszer, McCain hétszer jutott el idáig.

Itt megtaláljátok az összeset egy csokorba szedve.

És évvégi, izé kampányvégi összeállítást készített a factcheck.org is, olyan klasszikusokkal, mint Palin állítása, hogy ő bizony ellenezte a bridge-to-nowhere építését, vagy Obama rémisztgetése, hogy McCain száz évig akar Irakban maradni, valamint sok sok félrevezetéssel, szókiforgatással és ténytorzítással.

McCain's last minute blitzkrieg

McCain nem szarozik. Egy nappal a választás napja előtt ez a programja:

11/3/2008 6:00:00 AM - Tampa , FL
Road to Victory Rally in Tampa, FL
Please join Senator John McCain for a Road to Victory Rally in Tampa, FL on Monday November 3rd. Doors open at 6:00 a.m.

11/3/2008 8:30:00 AM - Blountville , TN
Road to Victory Rally in Blountville, TN
Please join Senator John McCain for a Road to Victory in Blountville, TN on Monday November 3rd. Doors open at 8:30 a.m.

11/3/2008 10:45:00 AM - Moon Township , PA
Road to Victory Rally in Moon Township, PA
Please join Senator John McCain for a Road to Victory Rally in Moon Township, PA on Monday November 3rd. Doors open at 10:45 a.m.

11/3/2008 1:00:00 PM - Indianapolis , IN
Road to Victory Rally in Indianapolis, IN
Please join Senator John McCain for a Road to Victory Rally in Indianapolis, IN on Monday November 3rd. Doors open at 1:00 p.m.

11/3/2008 3:00:00 PM - Roswell , NM
Road to Victory Rally in Roswell, NM
Please join Senator John McCain for a Road to Victory Rally in Roswell, NM on Monday November 3rd. Doors open at 3:00 p.m.

11/3/2008 4:00:00 PM - Henderson , NV
Road to Victory Rally in Henderson, NV
Please join Senator John McCain for a Road to Victory Rally in Henderson, NV on Monday November 3rd. Doors open at 4:00 p.m.

11/3/2008 9:00:00 PM - Prescott , AZ
Midnight Road to Victory Rally in Prescott, AZ
Please join Senator John McCain & Cindy McCain for a Midnight Road to Victory Rally in Prescott, AZ on Monday November 3rd. Doors open at 9:00 p.m.


És még kedden is kampányolni fog Új-Mexikóban és Coloradóban


Obama eközben csak három államba látogat el hétfőn: Florida, Virgina és Észak-Carolina, az election day-t pedig Chicagoban tölti kampányolás nélkül

2008. október 20., hétfő

Obamát támogatja Colin Powell

A republikánus Colin Powell vasárnap a Meet The Press-ben bejelentette, hogy Obamát támogatja McCain-nal szemben. A még mindig nagyon népszerűnek számító (80%-nak van kedvező véleménye róla) volt külügyminiszter támogatása nagy lökés az Obama-kampánynak, míg az ahogy azt tette, nagy csapás a McCain-kampánynak.

Powell korábban már jelezte, hogy majd csak az elnökjelölti viták után dönt arról, hogy ki mögé áll, és végül nem (csak) Obama, hanem a McCain-kampány módszerei győzték meg: Sarah Palin kiválasztása alelnökjelöltnek; az "Obama terroristákkal haverkodik" és "Obama szocialista" féle támadások, McCain össze-vissza reagálása a gazdasági válságra. Barátainak elmondása szerint az sem nyugtatta meg a pragmatista Powellt, hogy McCain külügyi tanácsadói között neokonzervatívokat talált.



Obama 150 millió dollárt gyűjtött szeptemberben

Ahogy azt már korábban is írtam, várható volt, hogy Obamáék legalább százmillió dollárt gyűjtenek össze a választásig, de már szeptemberben több mint 150 millió dollárral lettek gazdagabbak átlagosan kevesebb mint száz dolláros támogatásokból. A kampány 632 ezer új donort jegyezett a hónapban, és ezzel együtt már 3,1 millióan adtak pénzt a demokrata kampányra.

2008. október 17., péntek

2008. október 16., csütörtök

AdWars: NRA - a fegyvertartóknak van pár szavuk Obamához

"Gun owners have their own word for Barack Obama"




"No politician is going to take away my gun and ammo!"


Joe the Plumber Ad

És már itt is van az (első?) vizesjózsis, Obama adótervét támadó kampányfilm

(Updated) The "Joe the Plumber" debate

Végre egy vita amit érdemes volt végnézni. Kár, hogy két semmilyen vitát kellett végszenvedni mire eljutottunk oda, hogy rendesen megmérkőzzenek egy, a feladatát rendesen ellátó moderátor, Bob Schieffer (CBS) irányítása mellett. A vita Obama győzelmét hozta, és egy csapásra politikai hírességgé tette "Joe the Plumbert" (vízvezetékszerelő Józsi, aka "vizes józsi")

A vita első fele hozta az igazi izgalmakat, ekkor sütötték el a legnagyobbat szóló fegyvereket; amikor még figyelnek az emberek - és a médiamunkások. A vita központi alakjává vált "vizes józsi" már rögtön az elején felpattanhatott a hírnév felé vezető expressre (igazából feltuszkolták rá), miután McCain őt választotta az Obama-adóterv áldozatainak megszemélyesítésére. Vizes Józsi létező ember, Joe Wurzelbacher, akivel a hétvégén találkozott Obama Ohióban, és adótervéről folytattak beszélgetést. Joe meg akar venni egy céget, amivel 250 ezer fölé emelkedne a jövedelme, és így Obama terve szerint több adót kellene fizetnie, ami persze nem tetszik neki, de az Obama válaszaiban szereplő "javak újraelosztását" találta a legaggasztóbbnak. Csakúgy mint McCain, aki gyors egymásutánban jó sokszor elismételte az "osztályharc" szó társaságában, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mire lehet számítani Obamával (Hol van McCarthy, amikor szükség lenne rá?)





De, mint az már az első elnöki vita után nyilvánvalóvá vált, nem az számít, mint mondanak a jelöltek, hanem az, milyen benyomást keltenek, és míg Obama hozta a "válság közben is nyugodt államfő" actet, McCain olyan volt mint egy morcos, és időnként mérges öregúr. fészkelődésével, grimaszaival idegesnek és feszültnek tűnt, mint aki legszives valahol máshol lenne, tavasz óta a latenightshowk egyik kedvelt célpontjának számító fintorszerű, esetenként ijesztő vicsorba forduló mosolya most sem lett jobb, a gazdaság rendbetételének sürgősségéről beszélve pedig kapkodó volt, mintha pánikolna kicsit - nem túl megnyugtató látvány egy válságtól félő választónak, aki eddig túl sokat nem hallott McCainről.

A helyzeti előnyből induló Obama - gyakorlatilag csak arra kellett ügyelnie, hogy államfőien mutasson, és ne kövessen el valami óriásnagy hibát - teljes nyugalomban ülte végig a másfél órát, tökéletesen irányított testbeszédével magabiztos benyomást keltve. McCain támadásait és vádjait olyan mosollyal fogadta mint aki várta azokat, de közben mégsem hiszi el, hogy tényleg felmerültek, majd határozott ellentámadásokkal válaszolt, a gazdaságról beszélve határozottnak és hüvösnek tünt, mint aki tudja, hogy miről beszél, éreztetve, hogy igen, gond van, de ő szerencsére tudja megfelelő megoldást.

A vita után azonnal készített CBS felmérés szerint az ingadozó választók között Obama 53-22-re nyert, míg a CNN ohió-i nézőinél 58-31-re. McCain támadásaival jól elijesztette a független választókat, akik nélkül idén nem nyerhet - az republikánus bázis feltüzelése most nem lesz elég.

UPDATE:

2008. október 14., kedd

Teh GamerVote

Obama kiterjesztette a kampányát az Xboxra: óriásplakáthelyet vásárolt az ElectronicArts-nál a Burnout Paradise-ban, hogy a kanapéhoz ragadt gamerek ne feledjék, akár már most is elmehetnének leadni szavazatukat.



2008. október 13., hétfő

Rick Davis(McCain) vs David Axelrod(Obama)

Információdús egy beszélgetés...

Palin: McCain will end abuses of power

Sarah Palin ezek után Virginában kijentette, hogy McCain nem tűri meg, hogy visszaéljenek a hatalommal Washingtonban.



Troopergate Report

"For the reasons explained in section IV of this report, I find that Governor Sarah Palin abused her power by violating Alaska Statute 39.52.110(a) of the Alaska Executive Branch Ethics Act."

McCain speech

McCain nagy visszatérésre készül

Miután már szinte mindenki Obamának adta az elnökséget - republikánus és demokrata bennfentesek is - és már egyesek szerint nem az a kérdés, hogy Obama nyer-e, hanem az, hogy landslide lesz-e, és az aggódó republikánusok egyre erősebben adtak hangot csalódottságuknak, a McCain csapat úgy döntött: hétfőn, két nappal az utolsó vita reset gombot nyomnak , és új irányba terelik a kampányt. Az új irányba terelést Virginában, és Észak-Karolinában kezdik meg, két egyébként biztos republikánusnak számító államban, ahol 22 nappal a választás előtt már nem kéne versenyeznie McCainnek.

Előzetes a McCain beszédből, Obamáék gyors válaszával együtt.

röviden:

Azzal kezdi, hogy milyen rosszul áll a versenyben, a média már leírta őt, miközben Obama, Pelosi és Reid már adóemelést és költekezést (szocializmust, ugye) tervezget. Ilyenkor, amikor mindenki aggódik az ország jövőéjért egy harcos kell, mint ő, aki egész életben harcolt Amerikáért, aki tudja milyen a félelem.

Persze vannak új jelszavak: "Don't give up hope. Be strong. Have courage. And fight"

A NYTimes infoi szerint nem új gazdasági programot mutatnak majd be.

2008. október 12., vasárnap

McCain tüzet olt

McCain egy hét durva Obama-ellenes támadások után egy pénteki gyűlésen lecsillapította egyre keményebb ütéseket követlő dühös hallgatóságát.

Sarah Palin kezdte az Ayers támadásokat, többször is megismételve zöld, fehér, és fekete ruciban is, hogy a terroristákkal haverkodó Obama nem úgy látja amerikát ahogy ők, és nem lehet tudni, hogy ki is ő valójában.
Ezek után nem csoda, hogy többen ennek a kampánynak tudták be, hogy a héten a McCain gyűléseken a szocialista hatalomátvételtől félő dühös emberek, - akik Palin elmondása szerint azt követlik, hogy a kesztyűt levéve kezdjék már el végre rendesen támadni Obamát - a republikánus gyűléseken Obama nevének említésekor áruló, és terrorista bekiabálásokat, valamint a WashPost szerint egy ÖljükMeg! beszólást eresztettek el ( ez utóbbit a SecretService is -kötelezően- kivizsgálta).

Ezek a jelenetek felvetették azt a kérdést, hogy a McCain-Palin páros egyátalán felelőssé tehető-e a gyűlésein megjelenő idióták hülye beszólásaiért, vagy esetleg direkt játszanak a tűzzel, és túl messzire mentek a félreinformálással; Többen (köztük Joe Biden is) felhívták a figyelmet, hogy egyik rep.jelölt sem szólt semmit ezekre a beszólásokra (bár a 'terrorista' bekiabáláskor szerintem McCain arcán az látszott, hogy elítéli a beszólást).

Pénteken Obama is megszólalt ezzel kapcsolatban, közölve, hogy könnyű a dühöt felhasználva feltüzelni egy tömeget, de most nem megosztó politikusra, hanem országot egyesítő vezetőre van szükség (és még a McCain kampány Country First szlogenjét is lenyúlta ezzel: "country ahead of politics")





McCain pénteken már tisztességes családszerető embernek nevezte Obamát, akivel csak néhány fontos dolgban ellenkezik a véleményük (pl melyikük lenne jobb elnök), és elvette a mikrofonját attól a nőtől, aki arabnak nevezte Obamát, és ki is javította, hogy nem , Obama nem arab, hanem rendes amerikai, és nem kell félni tőle.



Az kérdés, hogy ezt a tisztességes kampány üzenetet McCain elvi meghatározásból tette, mert nincsen kedvére a negatív kampányolás, vagy azért mert úgy tűnik, hogy az Ayers-féle támadásoknak nem volt nagy hatása a választókra, miközben a független szavazókat elriaszthatják az indulatoktól túlfűtött republikánus gyűlések (valszeg mind együtt). Mindenesetre ezzel még zavarosabbá tette kusza kampányát, amely kapkodónak, és tiszta, egyértelmű üzenettől mentesnek, és egyre inkább vesztesnek tűnik.

(Updated)AdWars: Obama válaszai a karaktertámadásokra

A demokraták a gazdasági helyzetet használják fel az Obama elleni karaktertámadásokra adott válaszhirdetéseikben is: McCain azért támad negatív hirdetésekkel, mert tudja, hogy csak azzal nyerhet, ha rágalmaikkal sikerül befeketíteniük (hehe, vagy annyira nem is hehe?) Obamát.




A DNC egy webhirdetésben válaszol, a 2000-es elnökválasztás alatt tiszta, negatív támadásoktól mentes kampányt igérő McCain-beszédet felhasználva




Joe Biden is beszállt, megnyugtatva mindenkit aki izgulna mégis milyen emberek fogják Obamát tanácsokkal ellátni elnöksége alatt, hogy éppen egy olyan embert néz.

Valamint egy megnyugtatóan sok fehér embert tartalmazó mini-bio hirdetéssel válaszoltak McCain "ki az igazi Obama?" kérdésére




A pénzben dúskáló Obama-kampány közben félórányi főműsoridőt vásárolt oktbóer 29-re az NBC-nél és a CBS-nél, egyenként majdnem egymillió dollárt fizetve - és még tárgyalnak a Foxal és az ABC-vel is.

UPDATE:
Az Obama-kampánynak augusztus 31-én 77 millió dollárja volt a bankban, és valószínűleg még legalább százmillió dollárt fog összegyűjteni a választásig. Obama 1976 óta az első elnökjelölt, aki visszautasította, hogy a 84,1 millió dollára korlátozott szövetségi pénzből fizesse kampányát, remélve, hogy annál többet tud majd összegyűjteni támogatóitól. McCain a szövetségi pénzből játszik, és ezért nem költhet többet annál.

Obama pénzügyi fölénye meg is látszik a tvhirdetésekben: szeptember 28 és október 4 között a McCain-kampány és az RNC együtt 11,8 millió dollárt költött tvreklámokra az Obama-kampány pedig 17,5 millió dollárt, annak nagy részét 15 kulcsállamban sugárzott hirdetésekre fordítva. Míg szeptember első hetében McCainnék ugyanannyit, vagy többet költöttek a swingstate piacon mint Obamáék, szept28-okt4 között már csak Iowa és Minnesota államokban volt ez a helyzet, miközben Obama Floridában és Virginiában 3x, New Hampshire-ben 2x, Észak-Karolinában 8x(!) több pénzt költött el tvkampányaira, republikánusnak tekintett államokban is harcra, és ezzel véges erőforrásainak szétdarabolására kényszerítva ellenfelét.

AdWars: republikánus karaktertámadások

McCain a héten Obama és Ayers kapcsolatára koncentrált (lsd ennek és ennek a postnak az utolsó bekezdéseit) a kampányfilmjeiben is, túl kockázatos választásnak állítva be Obamát, akiről azt sem lehet tudni, hogy kicsoda valójában.

"Ayers" - webhirdetés



"Ambition" - a McCain-kampány és a RepublikánusPárt (RNC) hirdetése



"Chicago Way" - az RNC hirdetése

2008. október 11., szombat

AdWars: Obama's attacks

"Floridians Hurting"

Gazdasági témájú hirdetéssel támad Obama az egyik legfontosabb kulcsállamban (Florida - és 27 elektori szavazata - jelenleg +3,8 Obamanának áll) Bushhal ölelkező McCain képek és a válság előtt pár héttel tett "a gazdaságunk alapjai erősek" McCain idézettel.



"Mills"

Egy másik gazdasági témájú hirdetésben azzal riogatja Észak-Karolina lakosait, hogy McCain támogatja a munkahelyek tengerentúlra helyezését, (többek között az amerikai lobogó készítését) mert nem szavazott meg egy törvényt. Az Economist LAbloggere elmagyarázza miért nem igaz.





Ezeken kívül McCain egészségügyi programját támadja több kulcsállamban (többek között Floridában), és egy spanyol nyelvű hirdetéssel próbálkozik a jelentős latino szavazattal rendelkező államokban (Nevada, Új-Mexikó, Colorado, Florida)

Elfogult média

Ha esetleg azt gondolnátok, hogy a "liberális média" politikusi - és elnöki - basztatása új jelenség lenne, olvassátok el a journalism.org rövid kis összeállítását ex-elnökök médiaostorozó kijelentéseiről.

mivel egy korábbi posztban elsütöttem egy médiasimogató Thomas Jefferson idézetet - amelyet még elnökké választása előtt tett - ezért kötelességemnek érzem, hogy az ő mondatát emeljem ki a cikkből:

“The man who reads nothing at all is better educated than the man who reads nothing but newspapers.”


Troopergate: Palin hatalommal való visszaélése

Az alaszkai törvényhozás 14 tagú, kétpárti bizottságának pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint Sarah Palin alaszkai kormányzóként visszaélt hatalmával, amikor megpróbálta elérni államrendőrként dolgozó ex-sógorának elbocsájtását, illetve nem akadályozta meg férje ezügyben tett próbálkozásait.

A bizottság azt vizsgálta, hogy Palin azért bocsájtotta-e el Walt Monegan közbiztonsági biztost, mert nem volt hajlandó kirúgni Michael Wooten államrendőrt, aki csúnya körülmények között vált el Palin tesójától. A bizottság jelentése szerint nem ez volt az egyetlen indok Monegan - egyébként jogszerű - kirugására, de hozzájárult ahhoz. A vizsgálat szerint Palin etikai vétséget követett el, mivel tudta, és hagyta, hogy férje, és magas rangú munkatársai nyomást gyakoroljanak Moneganra az exsógor kirúgásának elérésre.

A vizsgálóbizottág nem javasolt semmilyen jogi lépést az alaszkai kormányzó ellen, aki júliusban még teljes együttműködést ígért, de alelnökjelöltségének bejelentését követően jóval ellenségesebb lett a vizsgálattal szemben. Az ügy még Palin alelnökjelöltnek való kiválasztása előtt pattant ki, és már a vizsgálat is zajlott amikor Palin nemzeti szinten is ismertté vált. A vizsgálat eredményét eredetileg közvetlenül a nov4-ei választás előtt akarták nyilvánosságra hozni, de végül előbbre hozták. A republikánusok persze szerették volna elérni, hogy ez egyátalán ne forduljon elő, de az alaszakai legfelsőbb bíróság elutasította kérelmüket.

A republikánus kampány természetesen a jelentésnek azt a részét emeli ki, amely azt mondja, hogy Palin jogszerűen cselekedett, és egyben politikailag motiváltnak nevezték az egész vizsgálatot, amelyet "Obama támogatók" végeztek (a bizottságban tíz republilkánus és négy demokrata van)

Az AnhorageDailyNews összefoglalója a Troopergate ügyről

2008. október 8., szerda

A semmit el nem döntő 2. McCain-Obama vita

Végül nem lett igazuk azoknak, akik a második vita formájából adódóan, és főleg az előző napok támadásai után egy izgalmas összecsapást vártak: nem történt semmi nagyon érdekes, a vita unalomba fulladt, és nem volt egyértelmű nyertes - ami azt jelenti, hogy McCain, akinek egy nagy dobásra lett volna szüksége a verseny jelenlegi menetének megváltoztatására - vesztett.

Legalábbis ez volt a leginkább hangoztatott vélemény a vitáról szóló beszámolókban. Kénytelen vagyok ezekre támaszkodni, mivel a vitát nem néztem meg - 1részt azért mert a CNN (az International) délelőtt értehtően inkább a gazdasági válsággal foglalkozott, minthogy egy unalmasnak itélt elnöki vitát adjak le újra; másrészt mert az ilyen leírások elolvasása, és a Guardian "legjobb pillanatok" összefoglalója után már nem is nagyon volt kedv hozzá :)

McCainnek nagyot kellett volna alakítania, hiszen ez a "választók kérdeznek" forma neki kedvező terep - egy tény, amit a demokraták igyekeztek is erősíteni, hogy növeljék a McCainnel szembeni elvárást. A nagy alakítás végül elmaradt, mindketten átlagjó, biztos teljesítményt nyújtottak, ami a megmondóemberek többségének véleménye szerint Obama győzelmét jelenti.

Kettő, a vita után közvetelenül készített felmérés szerint Obama volt meggyőzőbb. A CBS felmérése szerint 40% Obamát, 26% pedig McCaint tartotta jobbnak (34% szerint döntetlen). Az érdekes szám: a vita előtt 59 százalék gondolta úgy, hogy Obama átérzi és érti a választók gondjait és problémáit, míg a vita után ez a szám 80%-ra kúszott fel; McCainnél ezek a számok 44%-55% volt. A CNN felérése szerint Obama 44%-30%-os eredménnyel győzött, és négy százalékkal növelte elismertségét, míg McCain elismertsége változatlan maradt.

És íme a jelöltek legjobb pillanatai - a két kampány szerint:






És a FactCheck.org és a NYTimes elemzései, hogy mennyire ragaszkodtak a jelöltek a tényekhez.

2008. október 7., kedd

2. McCain-Obama vitára készülés

A jelenleg igencsak rosszul álló McCainnek különösen fontos lesz a ma esti vita a Tennessee állambeli Nashville városában – egy necces mondattal végleg tönkrevághatja esélyeit az elnökségre, míg nagyon jó teljesítményt nyújtva talán sikerülhet neki megállítani az előnyét az utóbbi hetekben – nemzeti szinten és a kulcsállamokban is - folyamatosan növelő Obamát. Legnagyobb baklövését pedig akkor követné el McCain, ha nem tudna uralkodni magán, és megmutatná az egész országnak milyen egy híres McCain-féle kitörés, amiről olyannyira ismert Washingtonban. (a Washingtonian magazin felmérésében a második legtemperamentusosabb kongresszusi tagnak választották - az első helyen Ted Stevenes alaszkai szenátor áll, aki éppen korrupciós vádakkal néz szembe)

A vita formája minden esetre McCainnek kedvez: a jelölteket még nem döntött választók fogják majd kérdezgetni, és az ilyen „városházi" vitákban McCain otthonosan mozog – nem hiába akarta még a nyáron arra rávenni Obamát, hogy együtt kampányolva ilyen vitákon mérettessék meg magukat – és Obama nem hiába mondott nemet.



McCain közben folytatja az Obama elleni karaktertámadásokat, a mandzsúriai-jelölt taktikáját (az ellenfél ismeretlen, ezért veszélyes) alkalmazva kérdezte egy hétfői beszédében (és egy kampányfilmben) a választóktól „ki az igazi Obama?" - amire közönsége tudta a választ: terrorista!

Obamáék egy tv-s reklámmal válaszolnak a karaktertámadásra, azt állítva, hogy ezzel csak a gazdasági kérdésekről akarják elterelni McCainék a kampányt




Amire a legújabb McCain-kampány filmben válaszolnak, képmutatónak nevezve Obamát, aki szintén nem feltétlenül nagy igazságokat tartalmazó hirdetésekkel támadta McCaint





Közben a Politico elővette a fekete-kérdést, egy háromcikkes specialben foglalkozva a témával.

2008. október 6., hétfő

Behozni a lemaradást

Palin-Biden vita volt a múlthéten, amiről itten nem emlékzetem meg, so most behozom a lemaradást - röviden, a Saturday Night Live-ot segítségül hívva

A vitát általában döntetlennek tartották a médiamegmondóemberek, de ez nem jelenti azt, hogy Palin barmennyire is egy szinten lett volna Bidennel. Csak annyit, hogy katasztrófálisra sikerült Couric interjúkat követő "történelmien alacsony elvárasoknak köszönhetően, ha Palin kormányzó csak simán kielegitő teljesitményt nyújt, és nem fakad sirva, nem ájul el, rohan ki az épülteből vagy hányja el magát, akkor a vitát döntetlennek kell tekinteni" -ahogy a vitáról készült SNL paródiában fogalmaztak. (btw. Tina Fey Palinje, egyre inkább olyan lesz az alaszkai kormányzónak, mint Herblock karikatúrák Nixonnak)

És így is lett, Sarah Palin ugyan egyetlen egy kérdésre sem válaszolt, de legalább szépen felmondta a betanult szöveget - és még csak arra sem vette a fáradságot, hogy elkendőzze, hogy a kérdésre válaszolás helyett azt mondja amit akar, és volt, hogy egész egyszerűen kijelentette: erre nem válaszolnék, hanem inkább arról beszélnék, hogy....

Biden pedig sikeresen visszafogta magát, és nem mondott semmi veszélyeset, és - amitől sokan féltek a demokrata kampányban - nem volt túlságosan támadó Palinnel szemben, ami esetleg visszatetszést keltett volna a női szavazókban. Egyébként hamár női szavazók: a CNN közvetítésében folyamtaosan ment a képernyő alján egy grafikon, azt mutatva, hogy még nem döntött férfi és női ohio-i szavazók egyetértettek-e vagy sem az éppen beszélővel, és a nők inkább Bident szerették: amikor a dem alelnökjelölt beszélt -ahogy én figyeltem - szinte folyamatosan magasabb volt Biden tetszési indexe a nőknél, mint a férfiaknál, miközben Palinnél pedig nagyjából egy szinten mozogtak.

A vita után a Fox volt olyan kedves, és könnyű szereplési esélyt adott szegény Palinnek (pt1, pt2), akire elötte ugye rátámadt a szemét liberális média, és nem hagyta, hogy közvetelenül az amerikai néphez szólva ismertethesse programját, és helyette mindenféle kérdéseket mertek feltenni neki, sőt, még vissza is kérdeztek egyes válaszaira, teljesen összezavarva agyát, és csak ezért nem adott értelmesnek tűnő válaszokat, nem pedig azért, mert nem tudta a válaszokat.

(jaés) Palin mire eljutott a fox interjura, már elkezdett fogni a Couric 'gotcha' kérdéseitől lefagyott agya, és hirtelen visszaemlékezett, hogy milyen újságokat is szokott olvasni: az általa "liberális elfogultsága" miatt sokat támadott NYTimes, a Wall Street Journal, ÉS(!) az Economist volt amit megemlített - ez utóbbihoz kapcsolnám a DailyShow Indecision2008 blogban a "minden újságot olvasok" kijelentésre reagáló postot, ahol leírnak pár lapot, amelyeket valamilyen indok miatt nem olvashat (pl: Washington Post: "Too 'inside the beltway'."), ahol az Economist mellett a "senki sem hinné el" indok szerepel... - egyébként Mike Allen, még a Couric -interjúra reagálva megjegyezte: Somebody told me, she should have just said "The Economist." Everybody lies about reading "The Economist." ahogy a cjr írta: it's funny, because it's true

A hétvégén Sarah 'barrakuda hockey-pitbull-mom' Palin támadómódba ment át és többször is kijelentette, hogy Obama "terroristákkal haverkodik", mivel kapcsolatban állt a hatvanas évekbeli, Weather Underground nevű háborúellenes szervezet egyik volt tagjával, William Ayers-el, aki azóta annyira megbecsült tagja lett a chicagói közösségnek, hogy még a radikalizmussal nem igen vádolható Richard Daley polgármester is elismerte munkáját. Ayers a University of Illinois at Chicago, felesége pedig a Northwestern University Law School's Children and Family Justice Centerben dolgozik, és a chicagói akadémikus társaság elismert tagjai. És meglepetés-meglepetés: Ayers-el való kapcsolatát már HRC is megpróbálta kihasználni Obama ellen a primary-k alatt, tudjuk milyen sikerrel....

Obama már válaszolt is, jól kihasználva azoknak a McCain tanácsadóknak a kijelentéseit, akik az Ayers-féle támadások után újságíróknak nyilatkozva közölték, hogy a kampány utolsó heteiben elszakadnak a gazdasági kérdésekről és az Obama karaktere elleni támadásokra koncentrálnak majd. Namost egy gazdasági válság közben, ez óriás magas labda, amit ahogy kell, az ügyes Obama-kampány azonnal le is csapott.

Jaés, hamár: nem kell félteni Obamáékat, tudják, hogyan kell sárral dobálózni: a héten McCain egy régi ügyét veszik elő, a mainstream mediában meglehetősen nagy csönd övezte "Keating-five" botrányt, amiről majd később írok ide egy összefoglalót, addig is olvasgassatok ezt azt, ha többet akartok tudni (btw: a keating-five fegyver ott volt George Bush 2000-es választási fegyvertárában is, amikor McCain ellen küzdött a republikánus primaryk alatt)


Update: Tina Fey a fuvolas jelenettel erre utalt

2008. október 1., szerda

A katasztrofális Palin-interjú utóélete

"the foreign policy stuff was funny, the scary answer was on the economy" (Fareed Zakaria)






Jack Cafferty part2, part3,

Ezek után inkább már meg sem szólalok, csak nézzétek meg a Saturday Night Live parodiat, és ezt:





update:
A DailyShow jó kis összefoglalója a Couric-Palin maratonról,


ami után még jött egy újabb adag kínos Palin jelenet, amikor az alaszkai kormányzó nem tudott az abortuszt engedélyező 'Roe vs Wade' Supreme Court döntésen kívűl más döntést megnevezni

(és ha azt gondoljátok, hogy ezek után óriasi 'illegal smile' mögé bújva figyeltem az utóbbi pár napban a Palin bugdácsolásáról szóló híreket, akkor jól gondoljátok)

2008. szeptember 27., szombat

McCain-Obama vita

hmm. vmiért nem akar működni a cnn-es embed vid a vitáról, so nem tudom ide berakni, kénytelenek lesztek elzarándokolni a http://edition.cnn.com/video/ oldalra, ha szeretnétek megnézni.

Közben pedig olvasgassátok Economist live-blogging

felvezetésnek pedig itt van a The New Republic összeállítása Obama és McCain legjobb pillanataiból a korábbi elnökjelöltvitákon:








David Letterman Reacts to John McCain Suspending Campaign



én már csak egy dolgot nem értek - a CBS vajon miért nem rakta ki ezt a felvételt saját YouTube oldalára; e poszt megírásakor 1,9 milliószor nézték meg, és alig két órával ezelőtt ez a szám kétszázezerrel kevesebb volt...

2008. szeptember 26., péntek

Kennedy-Nixon TV-vita, 1960 - a kép diadala a tartalom felett


"1960-ban a televízió mélységesen befolyásolta az elnökválasztási hadjáratot, és óriási szerepe volt a jelöltek bemutatásában - 1964-re a televízió lett a választási hadjárat" (David Halberstam)


Napra pontosan a - még mindig kérdéses* *((már nem kérdéses, lesz)) - ma esti Obama-McCain TV-vita előtt 48 évvel, 1960 szeptember 26-án tartották az első elnökjelölti vitát az Egyesült Államokban, amelyben a "tap
asztalatlan és fiatal" John F Kennedy lényegében csak azzal felülkerekedett a választásnak nyolcéves alelnöki tapasztalattal nekiindult Richard M Nixonon, hogy jobban mutatott a képernyőn - végleg megváltoztatva az elnökválasztási kampányokat.



Nem 1960 volt az az év, amikor először használták fel a televíziót az elnöki székért küzdő politikusok, és Nixon is tisztában volt a televízió hatalmával. Az 1952-es választás idején, Eisenhower alelnökjelöltjeként a TV-t választotta, hogy az ellenségesnek tartott újságírókat megkerülve, közvetlenül a népnek válaszoljon az őt ért rágalmakra, és a "Checkers-beszédként" elhíresült fellépésével sikerült is megváltoztatni a róla kialakult képet. Eisenhower szintén kihasználta az új médium kínálta lehetőségeket: az "Eisenhower Answers America" kampányfilmekkel adta el magát, főleg személyiségét, miközben demokrata ellenfele, Adlai Stevenson nem nagyon akarta TVreklámokban hirdetni magát, mint egy szappant - veresége utána már senki sem követte el azt a hibát, hogy a televíziót lenézve kihagyta volna a médium kínálta lehetőségeket.

1960-ra már nem is lehetett megkerülni a televíziót, amely már jelentősen több embert ér el, ahogy az új médium egy évtized alatt a semmiből szinte az összes amerikai otthon nappalijának szerves részévé vált: 1950-ben az amerikai családok mindössze 11 százaléka rendelkezett TV-készülékkel. 1960-ra ez a szám 88 százalékra ugrott fel ('54 és '56 között napi tízezer (!) készüléket adtak el).

A elnökjelölti vita ötlete már az 1952-es választáskor felmerült, de Frank Stanton CBS-elnöknek akkor nem sikerült rávenni Eisenhowert, hogy vegyen részt egy TV-s vitában, és végül csak 1960-ban sikerült összehozni a végül mindent megváltoztató eseményt - hogy legközelebb csak 16 évvel később vállalják a jelöltek a nagy kockázatot hordozó vitát.

A vita megrendezése előtt azonban még el kellett hárítani egy törvényi akadályt, a
Communications Act úgynevezett "egyenlő idő szabályát" : a törvény 315-ös szakasza ugyanis kimondta, hogy az egyik elnökjelöltnek biztosított időért cserébe a többi jelöltnek is ugyanannyi szereplési lehetőséget kell adni - ingyen. Ezt az FCC úgy értelmezte, hogy nem csak a két nagy párt jelöltjeinek, hanem az _összes_ jelöltnek időt kell adni, ami ellehetetlenítette az elnökjelöltek vitáját: 1960-ban 14-en indultak az elnökségért, és a szabályozás értelmében a tv-társaságok kénytelenek lettek volna mindegyiküknek drága adásidőt adnia. A vitára nagyon vágyó TV-hálózatok nyomására végül a Kongresszus júliusban az elnökválasztás idejére felfüggesztette a 315-ös szakaszt, lehetőséget teremtve ezzel a Kennedy-Nixon vitára.

A TV-vitának Nixon vágott neki nagyobb reményekkel. Amúgyis jóval esélyesebbnek tartották a tapasztalatlannak elkönyvelt Kennedynél, és a Hruscsovval tartott "Kitchen Debate" csak erősítette azt az érzést, hogy Nixon felül fog kerekedni JFK-n. Nixon tanácsadói is úgy gondolták, hogy jelöltjüknek elég lesz egyetlen vita, és elsöpri a könnyű Kennedy-t, és gyengeségnek gondolták, hogy az egyeztetések alatt JFK emberi öt vitát akartak elérni. Végül négy alkalomban egyeztek meg, de az első, rossz benyomást keltő vita hatását Nixon már nem tudta megváltoztatni az azt követő három, szorosabb eredményt hozott vita alkalmával. A rossz benyomást, amelyet egyedül Nixon megjelenése okozott: a republikánuns elnökjelölt ugyanis szörnyen nézett ki aznap este a televízió képernyőin.

Nixon nem volt jól, amikor nekivágott a vitának. Két héttel korábban engedték ki a Walter Reed kórházból, ahol két hétig feküdt egy elfertőződött térdsérülése miatt. A kampányterve szerint minden államban kampányolni akaró Nixon a kezelése miatt kiesett idő ellenére ragaszkodott tervéhez, és miután szeptember kilencedikén, pénteken kiengedték a kórházból, hétfőn, a még nem teljesen felgyógyult, antibiotikum-kezelése miatt több kilót fogyott jelölt egy fárasztó, naponta több államot is érintő körútra indult. (csak egy példa, az első napja a kórház után: reggel Baltimore-ból indulva Indianapolis-ba repült, onnan egy dallas-i rendezvényre, majd a nap végén már San Fransicóban mondott beszédet.)

A két hetes intenzív kampánykörút után Nixon kimerülten, és további kilókat leadva érkezett a chicagóbi vitára vasárnap este. Hétfőn - egy vele szemben ellenséges szakszervezet előtt tartott beszédet leszámítva - teljesen egyedül ült hotelszobájában, miközben TV-s szakemberei hiába próbálták elérni, hogy tanácsokkal lássák el az esti vitával kapcsolatban. Ezzel szemben Kennedy tanácsadóinak szűk körében készült a várható kérdésekre, és az azokra adandó legjobb válaszokra szállodai szobájában, és még egy délutáni "power nap" is belefért idejébe. A nyúzott és egyértelműen betegnek tűnő Nixont végül csak már a szállodából a WBBM stúdiójába vezető tízperces autóút alatt tájékoztatta egyik TV-s tanácsadója arról, hogy mi várhat rá a helyi idő szerint este fél kilenckor kezdődő vitán.

Amikor egy cigireklám és egy kozmetikai reklám után megjelent a két elnökjelölt a TV-képernyőin, a hatvanmilliósra becsült nézősereg egy szörnyen mutató Nixonnal ismerkedhetett meg: a leadott kilók miatt ruhája lötyögött rajta, világos öltényében szinte belefolyt az előre lebeszéltnél világosabb szürkére festett háttérbe (amit többszöri átfestéssel próbáltak sötétebbé tenni, és még nedves volt a felvételkor), hamuszürke arca beesett és nyúzott volt, és alig állt a lábán (a vitára megérkezve beverte fájós lábát a kocsiajtóba). A - TV-kamerák képein rosszul mutató - "áttetsző" bőrrrel rendelkező Nixon ráadásul nem kért sminket, és végül csak a reggeli borosta eltüntetésére használt 'Lazy Shave' használatába egyezett bele, amelyik viszont a műsor vége fele az isszadság hatására lefolyt róla, sötét foltokat eredményezve az arcán. (elsőre mindkét jelölt elutasította a sminkelést, attól tartva, hogy ha a másik nem kér, és ő igen, akkor ezt ellene fordíthatják - a kaliforniai napsütésben lebarult John 'Bronze Warrior' Kennedy végül beleegyezett egy finom alapozóba)

A vita után már senki sem emlékezett arra, hogy miket mondott a két jelölt: csak a vártnál erősebb hatású képek maradtak meg. Míg JFK jól kontrolált testbeszéde, és hűvösen eleganáns arkifejezése magabiztosságot és nyugalmat sugárzott, Nixon egy két lábon járó görcsnek tűnt. Különösen rossz hatással voltak a reakció-shotok, amelyeket akkor készítettek róla, miközben Kennedy válaszolt a négy TV-s újságíró kérdéseire. Ezeken a képeken Nixon katasztrófális benyomást keltett(lsd legalsó - kérdésekre válaszolnak- video 5:10.perc): feszültnek és idegesnek tűnt, ahogy rettentően izzadva bizonytalan tekintettel nézegetett körbe a stúdióban. (nem véletlen, hogy az eredetileg kevés reakció-shotot akaró JFK és az azokból többre vágyó Nixon tanácsadók az adás közben a vezérlőben "szerepet cseréltek", és Nixon embere minél kevesebb reagáló beállítást próbált elérni főnökéről, miközben Kennedy embere legszivesebben csak Nixon arcát tartotta volna adásban)

A kép diadala volt ez a tartalom felett: azok, akik rádión hallgatták a vitát inkább Nixont tartották győztesnek, míg a hatvanmillió televízió nézőt meggyőzte a Kennedy-style. A közvélemény-kutatások adatai szerint a választók több mint fele mondta azt, hogy a viták befolyásolták véleményüket, és hat százalék állította, hogy csak a viták alapján döntöttek arról, hogy kire fognak szavazni. Ebből a négymillió embert jelentő hat százalékból 72 százalék szavazott Kennedy-re, aki végül 112 ezer szavazattal győzte le Nixont.

Kennedy Opening Statement



Nixon Opening Statement




Kérdésekre válaszolnak

2008. szeptember 25., csütörtök

"A taste of things to come" - Palin int. part 2 preview

Egy kis ízelítő a mai esti Palin interjúból, amit este sugároznak a CBS-en. Itten azt próbálja elmagyarázni a rebulikánus párt alelnökjelöljte, hogy miért számít komoly külpolitikai tapasztalatnak Alaszka közelsége Oroszországhoz.




(Jól alátámasztotta fl0wer megállapítását, miszerint ennek a nőnek nincsen szókincse.)


UPDATE:

Íme a teljes, külpolos témájú interjú:




UPDATE2:

Az Economist mint mindig, most is megmondja mi van.

érdemes végigolvasni a kommenteket...

kedvenceim:
Direwolfc wrote:
this interview single handedly turned me from "who cares about Palin's inexperience, its the top of the ticket that counts, VP is just a figurehead" to "holy christ SHE might actually become president?!?"

barbama wrote:
It would be funnier if it wasn't real.

Bluecrab wrote:
She appears to have great difficulty expressing herself intelligibly in English, no matter what the subject. I thought Bush's syntax was bad until I heard her.

n-tats wrote:
Oh dear...scary that a nation that voted Bush twice has her as an option...she needs to stop talking.

SJL1986 wrote:
Oh good god..... 'We should never second guest Israel'....'its clear who the bad guys are''...'border with a foreign country'.....if the GOP win this one I will have lost all respect for America and the intelligence of it's people....

és asszem ez utóbbi nagyon sok emberre igaz lesz...

McCain-Obama közös nyilatkozat a gazdaságról

Közös nyilatkozatot adott ki McCain és Obama a gazdasági krízisről. A meglehetősen semmitmondó nyilatkozatban a két párt közös fellépését sürgetik, közölve, hogy az ország érdekében felül kell emelkedni a napi politikán.

A nyilatkozatban konkrét lépésekről egy szó sem esik, azok nem mentek át a szűrőn.

Arról egyelőre nincsen hír, hogy nem tartanák meg a pénteki vitát. Obamáék nem halasztanák el, azzal érvelve, hogy egy elnöknek egyszerre több konfliktussal is meg kell küzdenie, és az elnökválasztásba belegabalyodva csak rontanának a helyzeten, ha elfogadnák McCain javaslatát, hogy Washingtonba visszatérve segítsenek a kongresszusban a gazdasági mentőakcióról folyó tárgyalásokban.

Couric one-on-one with Palin


Campbel Brown-nak igaza van, tényleg nagyon kellene már egy Palin-sajtótájékoztató, hogy végre valaki megkérdezze tőle, hogy mégis miért is hazudott arról, hogy ellenezte a 'Bridge-to-Nowhere' felépítését szövetségi adódollárokból.

Couric - mondjuk nem meglepő módon - inkább a gazdasági helyzetről kérdezgette a republikánus alelnökjelöltet.


És egy egészen kicsi érdekesség:
Palin arra a kérdésre, hogy mondjon pár példát, amikor McCain erősebb szabályozásért és komolyabb állami felügyeletért küzdött, egy két évvel ezelőtti lépéstől eltekintve nem igazán tudott mit mondani, és - a megkerülő válaszai utáni - többszöri rákérdérdezésre végül a NYTimes beszámolójában ezt mondta: “I’ll try to find you some and I’ll bring ‘em to ya.”, míg a CBS oldalán lévő leírásban ezt: "I'll try to find you some and I'll bring them to you".

2008. szeptember 24., szerda

McCain elhalasztaná a pénteki vitát

McCain a gazdasági válságra való tekintettel felfüggesztette kampányát, és elhalasztaná a péntekre tervezett első elnökjelölti vitáját Obamával.


UPDATE:

McCain-Palin vs Media

"If it were left to me to decide whether we should have a government without newspapers or newspapers without a government, I should not hesitate a moment to prefer the latter." (Thomas Jefferson)


Ezt is megértük: fellázadt a Sarah Palint követő média, tudósítási bojkottal fenyegetve meg a kampányt, amely már a nevetségesség határát súrolva még egy egyszerű, teljesen eseménymentes fél perces fotólehetőségre sem akart újságírókat beengedni - csak a kamerákat, hogy azért meglegyenek a jól felhasználható képek, ahogy Palin az afgán és kolumbiai elnökkel, valamint Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel beszélget. Palin ugyanis kedden New Yorkban külpolos gyorstalpalón vett részt az ENSZ közgyűlés ideje alatt, először Hamid Karzai afgán államfővel, majd Alvaro Uribe kolumbai elnökkel, és végül Kissingerrel találkozva. A beszélgetések zárt ajtók mögött zajlottak, de a lényeg persze nem az volt, hanem a találkozók előtt készült képek (csakúgy, mint Obama külföldi turnéján) amelyek külföldi vezetők társaságában mutatják a nem éppen külpolitikai szakértelméről híres alaszkai kormányzót.

Az 'overprotective' McCain kampány azonban teljesen biztosra akart menni, és bepróbálkoztak azzal, hogy a szokásokkal ellentétben csak a kamerákat engedik be a fotólehetőségekre, és kirekesztik onnan a nyomtatott sajtó munkatársait - azt az érzést keltve bennem, hogy annyira nem bíznak alelnökjelöltjükben, hogy azt gondolják, még egy fotózás közben is képes lesz valami "veszélyeset" mondani. A negyedik hatalmi ág kemény, karakán képviselőinek úgy tűnik ez már túl sok volt, és a TV-hálózatok bojkottal fenyegették meg a McCain-kampányt, közölve, hogy egyetlen egy képet sem adnak le a találkozókról, ha nem engednek be szerkesztői feladatokat ellátó újságírót is a fotózásokra. (általában az ilyen eseményeken ott szokott lenni, legalább egy hírügynökségi tudósító, egy nyomtatott sajtós, egy rádióriporter, és egy szerkesztői feladatokat ellátó tv-s producer)

Végül a nyomás hatására a kampány megadta magát, és az első fotólehetőségre - annak kezdete előtt pár perccel - beengedték a többi televíziónak is képet biztosító CNN egyik producerét, Peter Hamby-t, aki így megörökíthette az utókor számára Palin és Karzai között lezajlott rendkívül mélyreható beszélgetést az afgán elnök gyermekéről:

“What is his name?” Ms. Palin asked.
“Mirwais,” Mr. Karzai replied. “Mirwais, which means, ‘The Light of the House.’ ”
“Oh nice,” Palin responded, at one point patting her heart.
“He is the only one we have,” Mr. Karzai said.

A következő két találkozón már ott lehettek nyomtatott sajtós újságírók is, akik így jól megírhatták a kb semmit (milyen pózban ült, milyen színű székben, hol, milyen ruhában / fülbevalóban [alaszkát formázó fülbevalóban btw])

Aztán persze még egy egyszerű fotólehetőség közben is lehet necceseket csinálni és mondani (George Bush erről sok érdekes történetet tudna mesélni) mint például ez, amit Kissingernek mondott Palin: "Good, good. And you'll give me more insight on that, also, huh? Good."

Hát, khm, nem tűnik éppen államfőinek, és elég sok tudósításban, így a Reuters hírében is benne van (gugliban már majdnem négyszáz találat van rá). Jaigen, és a legtöbb hírnek amit olvastam a találkozókról, fő része volt a médialázadás ("Pool Protest Tuesday").


UPDATE:

Egy újabb köszönet Campbell Brown-nak



UPDATE2:
Ma és holnap jön egy-egy Palin interjú a CBS-en, Katie Couric kérdéseire válaszolgat majd.
De ha igazán tökös lenne a McCain kampány, akkor odalöknék CBS News Chief Foreign Correspondent Lara Logan elé, aki itten Obamát kérdezgeti kedvesen Afganisztánról:

2008. szeptember 23., kedd

"It's the economy, stupid"

Az előző hét megerősítette a jelentését az 1992-es elnökválasztás alatt főleg a gazdaságra koncentráló Clinton-kampány főhadiszállásán kifügesztett - címben idézett - mondatnak, és újabb példával szolgált arra, hogy az őszinteség nem feltétlenül kifizetődő egy politikusnak: McCaint most igazán kísértették "emberi" pillanatai , amikor bevallotta, hogy a gazdaság kérdésekhez nem ért annyira, mint kellenne.

A republikánus konvenció után, Sarah Palin kiválasztásának köszönhetően jelentősen megugrott a McCaint támogatók száma a közvélemény-kutatások adatai szerint, beérve/megelőzve Obamát, aki egészen nyár végéig magabiztos előnyt élvezett. A Wall Street megroggyanása viszont gyorsan megállította a Palin-vonatot, és miután a gazdaság demokratának kedvező témája került a kampány középpontjába, a héten McCainnél jóval magabiztosabbnak tűnő Obamának sikerült megerősítenie pozícióját.

Itt egy jó kis vicces összefoglalás McCain hetéről a gazdaságpolitikában:




A jelöltek gazdasági programjának bemutatásába inkább nem folynék bele, mert valszeg még John McCainnénél is szerényebb tudásom ezen a téren - inkább a pénteki tv-vita témáira figyelek: külpolitika és nemzetbiztonság. Akit érdekel, itt a Politico beszámolója Obama hétfőn tartott, gazdasági programját ismertető beszédéből, és szintén a Politico cikke McCain útkereséséről, valamint az Economist írása a WallStreet megcsússzanásásáról és a választásra gyakorolot hatásásáról

Ilyen felvezetés után tartják pénteken az első tv-vitát, amelynek témái: külpolitika és nemzetbiztonság, és sokan "mindent eldöntő eseményként" várják. A vita témái McCainnek kedveznek, nem véletlen, hogy Obama az egész hetet floridai vitatáborában tölti, feltehetően keményen készülve a pénteki megmérettetésre, míg a témában otthonosan mozgó McCain főleg kampányolással, és jóval kevesebb felkészüléssel tölti el a hetet.

2008. szeptember 17., szerda

Szolgálati közlemény

nem, nem felejtettem el ezt a blogot itten, es nem, nem halt meg, csak egyeb elfoglaltsagok (mint pl munka) miatt az utobbi par napban nem igazan volt idom erre is

hetvegetol full swing :)

2008. szeptember 11., csütörtök

Questions Gibson should ask Palin

Hamár Palinnek nem tehetnek fel kérdéseket, a vele interjút készító Charles Gibsonnak ad tanácsot és kérdésjavaslatokat az Anchorage Daily News, a Slate, a ForeignPolicy, a Los Angeles Times, és a Columbia Journalism Review

Tartok attól, hogy Gibson nem fogadja meg ezeket a jótanácsokat, és ahelyett, hogy kemény kérdéseket tenne fel, hagyni fogja, hogy Palin szépen felmondja azokat a talkingpointokat, amelyeket tanácsadóinak ez alatt a rövid idő alatt sikerült a fejébe vernie. A McCain kampány valszeg nem véletlenül Gibsont válaszotta ki: ő volt az egyetlen újságíró, aki a republikánus konvenció alatt interjút készíthetett McCainnel, és nem arról híres, hogy Stephen Sackur szintű HardTalk kérdésekkel bombázná interjúalanyait: még a primary-k alatt egy Obama-Clinton vita moderátoraként ABC-s kollégájával, George Stephanopoulos-szal együtt ostobábbnál ostobább, pitiáner kérdéseket sikerült feltennie, szégyenteljes alakítást nyújtva.

A McCain kampány nagyon jól tudja, hogy egy "rendes" riporter fél óra alatt teljesen meg tudná semmisíteni alelnökjelöltjüket.

Jaés nem úgy készítik majd az interjút, hogy leültetik Palint, és fél-egy órán át kérdezgetik, hanem két napon át követik Alaszkában, és közben ülnek le egy-egy beszélgetésre - nem számítok túl sok jóra.

Obama on Letterman: "silly season in politics"

Obama a "Late Showban" a megfelelő közegben foglalkozhatott a "lipstick on a pig" beszólással, ügyesen nevetségessé téve a republikánusok reakcióját (Stewart és Colbert valszeg most nagyon sajnálják, hogy pont ezen a héten tartanak szünetet, amikor - egy economistkommentelő itten tett megjegyzésével élve "two good politicians campaigning for the idiot vote".

Éshamár "silly season":
a McCain kampány egyre lejjebb és lejjebb süllyedve ezt a kampányfilmet kezdte el sugározni:



A hirdetésben azt állítják, hogy Obama még Illinoisban támogatott egy olyan oktatási törvényt, amely óvodásoknak "átfogó szexoktatást" ír elő, lényegében leperverzezve Obamát, aki szexre tanítaná az ártatlan gyermekeket, mielőttazok még írni/olvasni megtanulnának. A kampányfilmben említett törvény viszont - ahogy azt a McClatchy leírja - nem "átfogó", hanem az "életkornak megfelelő" oktatásról beszél, és a lényege az, hogy megtanítsák az óvodásokat annak felismerésére, ha egy pedofil nem a megfelelő módon nyúl hozzájuk. Tehát gyakorlatilag McCain egy gyermekeket védő törvénnyel támadja Obamát...

2008. szeptember 10., szerda

'Pig with a lipstick'

Obama olyan kifinomult módszerrel nevezte disznónak Sarah 'pitbull with a lipstick' Palint, hogy azt tanítani kéne. Az Illinois állambeli Lebanonban tartott keddi kampányrendezvényen arról beszélve, hogy John 'Maverick&Change' McCain mennyire nem hozna változást, egy régi aforizmát alkalmazva adott hangsúlyt mondanivalójának, közölve: kirúzsozhatsz egy disznót, attól az még disznó marad. Aztán hozzátette:belecsavarhatsz egy öreg halat egy változásnak nevezett papírba, attól az még bűzleni fog nyolc év után.





A McCain-kampány alig egy órával a beszéd elhangzása után már le is csapott a jó magasra feldobott labdára, bocsánatot követelve Obama "durva", és "szégyenteljes" kijelentéséért, amiért "disznónak nevezte Palint". Obamáék egy gyors - és valószínűsítem jó előre elkészített - válasszal reagáltak, megjegyezve, hogy a 'lipstick on a pig' kifejezést - ami Jen Psaki kampányszóvivő szavaival élve "idősebb nagyapám nagyapjánál" - McCain is használta, amikor HRC egészségügyi reformjáról beszélt, és Obama korábbi nyilatkozataiban is feltűnt, és nem Palinre, hanem a republikánus páros hamis változásigéretére használta.

A nytimes beszámolója szerint Obama a rúzsos beszólásig meg sem említette Palin nevét, hallgatóságának azonban - mint, gondolom mindenkinek - elég egyértelmű volt, hogy mi (ki) volt az igazi célpontja ennek a finom kis támadásnak.


update:
majdnem olyan ügyesen disznózta le Palint, ahogy a True Romance-ben Dennis Hopper 'leniggerezte' Christopher Walkent (hozzátartozik, hogy utána Christopher 'I haven't killed anybody, since 1984' Walken jól fejbelőtte Hoppert)

2008. szeptember 8., hétfő

Triumph@RNC







"She answers to God, not reporters,”

Miután az amcsi média nem értett egyet Wasilla város (amelynek polgármester volt Sarah Palin) egyik lakójának címben idézett kijelentésével, és egyre hangosabban méltatlankodott amiatt, hogy a McCain kampány eldugta előlük alelnökjelöltjét, aki kiválasztása óta egyetlen egy interjút sem adott az elnökválasztással foglalkozó újságíróknak, - a napi 80-100 kérelem ellenére - a republikánusok végre engedélyt adtak egy interjúra. Palin a héten az ABC World News Tonight című műsorában válaszol majd Charles Gibson kérdéseire.

Palint vasárnap még nem engedték a "hírmédia piranhái elé" - ahogy Rick Davis McCain kampánymenedzser jellemezte a FoxNews-nak nyilatkozva a héten szinte csak Palinnel foglakozó újságírókat -, miközben a reggeli politikai beszélgetős műsorokban Obama, Biden és McCain is megjelent. Biden ki is használta a lehetőséget, és az NBC 'Meet The Press' című műsorában közölte, hogy az "okos és kemény politikus" Palinnek végül le kell ülnie, és válaszolnia kell kérdésekre, és nem lehet zár alatt tartani.

Miközben mindeki Palin-interjúra vágyik, Oprah Winfrey bejelentette, hogy egyátalán nem akar interjút készíteni Palinnel . A napközbeni beszélgetős műsorok királynője, akinek óriási befolyása van a női szavazókra azért nem ülteti le híres kanapéjára Palint, mert már korábban nyíltan kiállt Obama mellett ("He is the One"), és ezért megfogadta, hogy egyik jelöltet sem hívja meg műsorába.


ui.
A netes újmédia választásra gyakorolt hatását vizsgáló elemzésekben valószínűleg elég vaskos fejezetben foglakoznak majd a Palin első hetével a nemzeti politikai webszintéren.



(éshamár újmédia és választás, csak egy megjegyzés: az előző elnökválasztás alatt még nem létezett a YouTube)

2008. szeptember 5., péntek

"Who does Norm work for?" (Vol. 2)

Ne felejetsük el, hogy kongresszusi választások is lesznek, hiszen arrafele sokkal érdekesebb kampanyfilmekre lehet bukkani




Colbert & Stewart on Sarah Palin vol2


ráéreztek már megint




I Hate This Woman

"Damn. They're right about the media and pundits, I guess: I instantly, viscerally hate this woman. If I didn't have to finish this live-blog, I'd shut off the TV now just to not have to hear her speak another second."

Írta az Economist egyik "mystery bloggere", megfogalmazva amit csütörtök kora reggel éreztem amikor az ébresztő után, még az ágyban feküdve, félálomban benyomtam cnn-t, és elkezdtem nézni Sarah Palin már több perce tartó beszédét. Nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy Mr Black-el ellentétben a zuhany alá tudtam menekülni a hockey-mom egyszerű gondolatai elől.

Nem tudom miért, de ez a nő iszonyatosan ellenszenvessé vált ezzel a beszéddel. Először arra gondoltam, hogy legikább azért, mert még nem ébredtem fel teljesen és a "nem-akarsz-látni-a-reggeli-kávém-előtt" attitűd miatt éreztem undort, de ma beleolvastam a szövegbe, belenéztem a beszédbe, és nem tűnt el az érzés: nem voltam képes végignézni - bár a szövegget sokkal jobban viseltem.

De nem is nekem szólt ez a beszéd, de nem is HRC Obamát annyira nem kedvelő támogatóinak, hanem a McCaint gyanúsan nem konzervativnak tartó rebulikánus bázisnak, akik kitörő örömmel fogadták Palint: majdnem három perces állótapssal fogadták, amikor fellépett a mikrofonhoz.

Gonoszabbik énem viszont inkább ezt gondolta: Ez a nő felháborítóan egyszerű. Már inkább nem is finomítom azzal, hogy "egyszerűnek tűnik". Olyan őszintén adta elő felháborító csúsztatásokkal teli szövegét, mint aki tényleg elhiszi a kampánygépezet által róla kialakított képet, és a szánalmasan kisstílű, átlátszó támadásokat, amelyeket Obama ellen intézett. Obamáék legalább kifinomult módszerekkel igyekeznek átbaszni a tömeget, dehát úgylátszik a Palin által nagyon dicsért smalltown amerika megszólításához nem kell agyat növeszteni, elég egy populista "majdnem-szépségkirálynő" (btw: szépségkirálynő? Ez? Tényleg? Hát LOL! sajnálom az alaszkai férfiakat...)

Nahde adjunk az újságírói objektivitásnak ( egy szép mítosz egyébként, amit jó lenne elfelejteni): Palinnak érezhetően sikerült felélénkítenie a republikánusokat, akik még mindig nem nagyon barátkoztak McCain-el, aki korábbi kijelentéseivel magára haragította a christian right-ot (a tudatlanság ügynökeinek nevezett például nagynevű evangelista pásztorokat). A rep bázisnak tetszett Palin élettörténete, a kisvárosi gyökerei, bejöttek a keleti-parti elit médiát támadó ütései, támadásai Obama ellen, és a fúrjunk kutakat a külföldi olajtól való függés megszüntetésére ("drill baby, drill").

Palin tolta a rá kiosztott hamis earmark ellenes szerepet (megj: a képviselők a költségvetési törvényekbe olyan egyedi rendelkezéseket, azaz earmarkokat "csempésznek be", amelyek kötelezővé teszik meghatározott pénzösszeg elkülönítését valamilyen - ált a választókerület számára fontos - program megvalósítására, a szövetségi adódollárokból), miközben többszázmillió dollárt kért államának (népességarányt nézve többet mint bármelyik másik állam), és amikor Palin a nyolcezres megaváros polgármestere volt, még McCain is kritizálta ezért. Előkerült tiltakozása a Bridge-to-Nowhere ellen (szintén hazugság), és beszéde szerint mintha ő lenne egyedül felelős Alaszkai költségvetési többletéért (az állam bevételének nagyjából 80%-a olajból származik, és mintha említette is volna, hogy túl magas az ára)

Volt ijesztgetés, hogy Obama emelni fogja az adókat (nem igaz, éppen h adócsökkentésről beszél, és csak a negyedmillió dolláros bevétel feletti adókat emelné ), szerintem felháborítóan lenézően nyilatkozott a community oranizerekről, amikor kisvárosi polgármesterségéről szólva azt találta mondani, hogy az "sort of like a 'community organizer,' except that you have actual responsibilities", és még "kedvenc" kampányfogásom is előkerült, az ellenfél egy szövegkörnyzetből kiemelt, és így eltorzított mondatának kifordítása, amikor előhúzta Obama egy San Francisói zárt pénzgyűjtő gyűlésen tett szerencsétlen kijelentését, olcsón felhasználva azt. És gyorsan összefoglalva - mert már elegem van ebből a bejegyzésből ;]]]] - Obama segítené a terrorsitákat, nagy kormányt akar, több pénzt költene, és csak beszélni tud. 'uff.


Miközben írtam ezt itten - rövidebb-hosszabb szüntekkel délelőtt óta ( egy kicsit nehezen találtam ki, hogy milyen irányból közelítsem meg a témát, végül nem lett semmilyen irány ;] ) - rájöttem, hogy alapvetően mi zavart leginkább: a buta tudatlanságra és a tájékozatlanságra játszanak - Bushból kiindulva, ez nem biztos hogy olyan rossz stratégia... :P

És ha erre van valamelyikőtöknek perverziója íme itten megtaláljátok a beszéd szövegét videoval együtt.


Az Economist, mint mindig, most is megmondja mi van.


és hamár Palin basztatta a médiát, amiért nem estek hasra előtte, és kérdéseket mertek feltenni róla, íme az a interjú, ami után McCain egyenlőtlen bánásmódot emlegetve lemondta a CNN-nek ígért interjúját.




köszönet Campbell Brown-nak amiért megmutatta mi lenne a feladata a médiának