2012. október 2., kedd

Vihar előtti csend



A szerda esti vitára készüléssel van elfoglalva az amerikai politikai élet, és a sajtó, így nem nagyon történnek dolgok mostanában a kampányban. A vitát mindenhol „döntőnek” tartják, és bár nehezen emlékszem vissza arra mi volt négy éve, most mintha tényleg sokkal nagyobb lenne a várakozás. Valszeg ez annak is köszönhető, hogy most először fog megjelenni egymás mellett a két jelölt, és Obama utoljára négy éve vitázott bárkivel is, Romenynak pedig nagyon úgy tűnik ez az utolsó lehetősége. És még az is lehet, hogy Romneynak van egy halvány esélye arra, hogy tényleg szorossá tegye a versenyt. 

A republikánusok a szerdai vitára egy frissen elindított weboldallal készülnek, ahol Obama be nem teljesült ígéreteit sorolják fel, amelyeket a 2008-as vita alatt mondott el. Gondolom Romney ebből fog csemegézni, amikor szembeszáll az elnökkel. A demokraták mindenesetre nagyon készülnek erre, és arra számítanak, hogy jó sok konkrét adat és tény fog elhangzani. 

Miközben Obama a vitára készül, a választás kimenetele számára fontos ingaállamokat massachusettsi demokrata politikusok lepik el, hogy az államot egykor kormányzóként vezető Romney teljesítményét alázzák. Közben a demokratákkal szövetséges szakszervezetek is nekilendültek, és a „47százalékos” kijelentéssel ütik Romneyt, folytatva a „kőgazdag pénzember nem érti az átlagemberek problémáit” támadást. A várakozások szerint a meghatározóvá vált „47 százalék” jó sokat fog szerepelni a vitán is, és Romney készül is rá. Közben az ingaállamokban jó sokat megy az alábbi, igencsak erősre sikeredett Obama-kampányfilm.



Az Obama kampány közben egy újabb „kínai” reklámmal ütiRomneyt, azzal vádolva őt, hogy éhbérért dolgoztatott kínaiakon keresett pénzt, valamint, hogy amerikai munkákat vitt Kínába, hogy befektetői minél nagyobb profitot szakítsanak. Obamáék már több hónapja verik ezzel a vádat a republikánus jelöltet. Természetesen féligazságokkal és csúsztatásokkal teli reklámokban, legalábbis a tényellenőrzők szerint. 

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Romneyék rést látnak Obama külpolos páncélján (vagy ők is úgy látják, hogy mégsem a gazdaság lesz a fő kérdés, ami eldönt mindent) az amerikai nagykövetségek elleni támadások miatt, és külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdésekben is támadásba lendültek. Paul Ryan Iowában kampányolva ütötte az elnököt, gyengének nevezve Obamát, aki nem képes megvédeni az Egyesült Államok érdekeit és érvényesíteni akaratát, valamint Izraellel szemben is ellenséges. Romney pedig egy Közel-Kelettel foglalkozó véleménycikkel kezdte a hetet a Wall Street Journalban, amiben azzal vádolja Obamát, hogy feladta az Egyesült Államok vezető szerepét, és csak sodródik az eseményekkel, ahelyett, hogy formálná azokat. Kár, hogy bár a cikk címében „új hozzáállást” ígér, semmi újat sem nyújt, csak a hívószavakat. Talán jövő héten többet is elárul, amikor egy hosszabb beszédben akar foglalkozni a külvilággal

Aztán persze az is lehet, hogy a hét legnagyobb hatású eseménye mégsem a vita lesz, hanem a legújabb munkanélküliségi adatok, amiket pénteken hoznak nyilvánosságra. 





Nincsenek megjegyzések: