2012. október 12., péntek

Az alelnöki vita két percben


Kezdem sajnálni, hogy nem néztem meg az általában nem túl jelentőségteljes alelnökjelölti vitát. Gyorsan végignézve a tegnapi beszámolókat, jóval energikusabb és érdekesebb volt a Romney-Obama összecsapásnál, köszönhetően a támadásba lendült Joe Bidennek. Nah persze nem azért, amiket mondott. Arra ugysem emlékszik senki. Ami mindenkiben megmaradt, és amivel mindenhol foglalkoztak az a demokrata alelnök nevetése, kuncogása, grimaszai és mosolygós közbevágásai, miközben Paul Ryan beszélt.




Egyértelmű nyertest azonban nem született. Hacsak nem tekintjük Biden győzelmének azt, hogy közvetlenül a vita vége után a republikánusok azzal voltak leginkább elfoglalva, hogy az alelnök szerintük "kínos" testbeszédét cikizzék és becsméreljék, és nem Ryan teljesítményével. (Ez utóbbi a megmondóemberek általános vélménye szerint jó, de nem kimagasló volt.) A demokraták - Obamával az élen -  közben agyondicsérték Bident, bár aggódó hangok is megjelentek, hogy nem lesz-e túlságosan negatív hatása a grimaszoknak, amiket a republikánusok persze azonnal Al Gore híressé vált sóhajtásaihoz kezdtek el hasonlítani.

2012. október 10., szerda

"Még négy hét"

Romney és Obama is Ohióban kampányolt, Ann Romney egyre népszerűbb, a republikánusok beindultak a vita utáni népszerűségnövekedéstől (ami ki tudja meddig tart), Nagymadár még mindig téma (ami ki tudja kinek lesz jó), és holnap alelnökjelöltek vitája (azaz: Vice Presidential 'You mamma so fat' competition)

És még ilyenek vannak:

Romney továbbra sem osztja meg az emberekkel, hogy pontosan hogyan is képzeli el adórendszerét, Wolf Blitzernek sem sikerült semmi konkrétat kiszedni belőle. Továbbra is csak annyit árult el, hogy csökkenteni fogja az adókat, de azt nem hogy ez mekkora összeget vesz ki a költségvetésből, a hiányzó pénzt pedig az adórendszer egyszerűsítésével, az adóvisszatérítések csökkentésével és gazdasági növekedés elősegítésével fogja előteremteni. Számokat, és konkrét lépéseket azonban továbbra sem említett, azzal az indokkal, hogy azt majd kongresszussal együttműködve alakítja ki. Nekem erről Richard Nixon 1968-as taktikája ugrik be, aki a vietnámi háború befejezésével kampányolt, csak azt nem árulta el, hogy azt hogyan fogja elérni, mert azzal veszélyeztetné a béketárgyalásokat (amik a választás alatt is zajlottak, és Nixon egy ott lévő embere éppen azzal volt elfoglalva, hogy nehogy megegyezés szülesssen még a választás előtt)


 Folyt




Jó hír lehet Obamáéknak, hogy három kulcsfonotsságú államban (Florida, Ohio, Virginia) is már azok vannak többen, akik támogatják a melegházasságokat, bár az idei választás alatt a téma szinte meg sem jelent. Nyolc éve még Bush győzelméhez is hozzájárult, hogy az elnökválsztás napján a melegházasság betiltásáról is lehetett szavazni több államban, köztük Ohióban (62% támogatta), ami miatt egymást érték az urnáknál a konzervatív szavazók, akik, ha már ott voltak, Bushra is szavaztak.

Közben Romney kedd este még bedobott egy bombát, ami azonban csak őt veszélyeztetheti. Az ohiói Des Moines Register szerkesztőségének kijelentette: abortusszal kapcsolatos törvények nem szerepelnek a terveiben. A demokraták rögtön rá is szálltak erre a kijelentésre, megemlítve, hogy a kormányzóként még abortusztámogató Romney az előválasztások alatt abortuszellenesnek és nagyon konzervatívnak mondta magát, akinek örömet okozna aláírnia az abortusz betiltásáról szóló törvényt, a terhességmegszakítás engedélyező legfelsőbb bírósági döntést a testület történetének legsötétebb pillanatának nevezte, és olyan bírát jelölne, aki ezt visszafordítaná. "A nők egyszerűen nem bízhatnak benne" - mondta az Obama-kampány szóvivője. Romney szóvivője pedig sietett kijelenteni, hogy Romney büszke abortuszellenességére, és abortuszellenes elnök lesz (a szóvivő persze nem ezt a szót használta, hanem azt, hogy pro-life, azaz életpárti, ami mégiscsak jobban hangzik). A vita utáni egyik legfontosabb eredménye az volt Romneynak, hogy sikerült csökkentenie jelentős hátrányát a nők között. Egy abortuszos vita nem tenne jót neki.

2012. október 9., kedd

Kampányháború dúlja a Szezám utcát


A múlt heti vita legtöbbet felemlegetett pillanata azt volt, amikor Mitt Romney közölte, hogy megszüntetné a PBS-nek adott állami támogatást, megemlítve, hogy szereti ugyan Nagymadarat, de akkor sem adna rá pénzt. Obamáék nem is vártak sokat, hogy kiaknázzák, ahogy a republikánus jelölt az egyik legkedveltebb gyereksorozat, a Szezám utca, és Nagymadár megöléséről beszélt, és már el is készült az első, ezt kifigurázó reklámfilmjük.


Obamáék azt nem árulták el, hogy hol, mikor és hányszor fog lemenni ez a kampányfilm a televíziókban, csak annyit, hogy kábelen és országos adókon is sugározni fogják. Egy szóvivő a Politicónak  csak annyit mondott, hogy humoros műsorok alatt lesz majd látható. Ilyenkor azonban erős a gyanú, hogy a film igazából nem a tévénézőknek, hanem az újságíróknak szól, akik majd jól beszámolnak róla. (Ezt a játékot Lyndon B Johnson 1964-es kampánya óta játsszák, amikor a legendássá vált „Daisy” filmjük mindössze egyszer ment le a tévében, mégis pár nap múlva mindenki ismerte, miután a hírműsorok szarrá játszották, és mindenki arról beszélt)

Aztán pár órával a film megjelenése után a Szezám utcát gyártó cég már jelezte is: nem tetszik nekik, és a reklám visszavonásátkövetelik Obamáéktól. Gyanítom teljesíteni fogják, hiszen már úgyis megtette hatását.

Közben a Republikánus Párt egy szép kis infografikávalgúnyolja Obamát, aki Líbia és a gazdaság helyett Nagymadár sorsát tartja fontosnak. 

Élesedik a verseny

Erőre kapott Mitt Romney kampánya a múltheti vita után, amit egyértelműen ő nyert mind a megmondóemberek, mind a közvélemény-kutatások adatai alapján. A Gallup felmérésében tökéletes holtversennyé apadt a többpontos Barack Obama vezetés, és Romney a Pew országosfelmérésében is szárnyra kapott, miközben Obama számai csökkentek. Obamáéknak ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy az ingadozó választók még mindig őt tartják az átlagamerikaiak problémáit értő jelöltnek (68 százalék, szemben Romney hét százalékával) - ugyanakkor egyre többen gondolják úgy, hogy Romney intézkedései segítenék a középosztályt. A republikánus jelölt ráadásul növelte támogatottságát a nők és a fiatalok között, ahol Obama eddig magabiztosan vezetett.


De ez persze országos felmérés, a lényeg pedig az államonkénti számok, amelyek még mindig Obama vezetést jeleznek. A legfontosabb Ohióban azonban még nem készült felmérés a vita után, és a szintén meghatározó Floridában szintén nem. Ohióban egyelőre Obama áll egy picit jobban, Floridában pedig teljesen nyitott a verseny. (Romney szinte az egész hetet Ohióban tölti kampányolással, és Obama is tiszteletét teszi az államban)

A sajtóban még a pénteken nyilvánosságra hozott, és Obamának kedvező szeptemberei munkanélküliségi adatok sem változtatták meg a beszédtémát, még mindig a „Romney újra versenyben van” áll aközéppontban. A republikánus jelölt erre rásegített azzal, hogy hétfőn „fontosnak” és „nagyívűnek” beharangozott, de a szakértők szerint sekélyes, konkrét megoldásoktól mentes külpolitikai beszédet mondott Virginiában, amiből kiderült: nagyjából azt csinálná, mint Obama. A beszédben újat nem mondott, csak kampányszónoklataiban már sokszor elhangzott dolgokat újrázta el. A lényeg igazából úgyis az volt, hogy a vita után újra magabiztos benyomástkeltett, az emberekben úgyis az marad meg. A beszéd egyébként szinte csak a Közel-Kelettel foglalkozott, ahol Romney szerint Obama gyengeségének köszönhetően súlyos károk érték az Egyesült Államokat. Az Obama-kampány aztán nagyon gyorsan támadásba indult, „naív tudatlansága miatt veszélyesnek” állítva be Romneyt, aki egészen eddig egyátalán nem veszélyeztette Obama jelentős, és meglepő előnyét a külpolitika és a nemzetbiztonság terén.